Varga Nórával közösen vizsgáltuk az Erdős-Graham probléma egy általánosítását. Tekintettük az \[\frac{x(x+1)(x+2)(x+3)}{(x+a)(x+b)}=y^2\] egyenletet. Ebben az esetben sikerült olyan felső korlátot nyerni a megoldásokra Runge-módszert felhasználva, amit konkrét egyenletek esetében fel lehet használni az összes egész megoldás meghatározására. A cikket közlésre elfogadták, 2014 első felében fog megjelenni.
Varga Nórával folytattuk az Erdős-Graham probléma egy általánosításának a vizsgálatát. Tekintettük az \[\frac{x(x+1)(x+2)(x+3)(x+4)(x+5)}{(x+a)(x+b)}=y^2,\] \[\frac{x(x+1)(x+2)(x+3)(x+4)(x+5)}{(x+a)(x+b)(x+c)}=y^3,\] \[\frac{x(x+1)(x+2)(x+3)(x+4)(x+5)}{(x+a)(x+b)(x+c)(x+d)}=y^2\] egyenleteket. Az első és harmadik egyenlet esetében a problémát vissza lehet vezetni hiperelliptikus egyenletek egész megoldásainak meghatározására. Ekkor a következő két egyenlet adódik: \[x(x+1)(x+2)(x+3)(x+4)(x+5)(x+a)(x+b)=U^2,\] \[x(x+1)(x+2)(x+3)(x+4)(x+5)(x+a)(x+b)(x+c)(x+d)=V^2.\] Ezeket Baker-módszer segítségével is lehet vizsgálni, azonban az ott adódó korlátok túl nagyok. Egy másik lehetőség Chabauty-módszerének alkalmazása, de ebben az esetben génusz hármas és négyes görbe Mordell-Weil csoportjának a rangját és generátorait kellene meghatározni. Runge-módszer segítségével viszont gyakorlatban is használható korlátokat sikerült nyerni. A második egyenlet esetében nem is igazán látszik hogyan lehetne más úton kezelni a kérdést.
Tekintjük az \[\frac{x(x+1)(x+2)(x+3)(x+4)(x+5)}{(x+a)(x+b)(x+c)}=y^3,\] diofantikus egyenletet, ahol \(a,b,c\) különböző egészek úgy, hogy \(a,b,c\notin\{0,1,2,3,4,5\}\). Runge-módszer segítségével meg lehet mutatni, hogy ha létezik nagy megoldás, akkor \[y=x+5-\frac{a+b+c}{3}\]. A kis megoldásokra pedig bizonyos polinom egyenletek biztosítanak korlátot. Az alábbiakban az elméleti eredmény alapján elkészült Sage kódot mutatjuk be, amely adott \(a,b,c\) esetén meghatározza az egyenlet összes egész \((x,y)\in\mathbb{Z}^2\) megoldását.
Közlésre benyújtottuk a Varga Nórával közösen készített cikkünket. A publikációban vizsgáltuk a \[\frac{x(x+1)(x+2)(x+3)(x+4)(x+5)}{(x+a)(x+b)}=y^2,\] \[\frac{x(x+1)(x+2)(x+3)(x+4)(x+5)}{(x+a)(x+b)(x+c)}=y^3,\] \[\frac{x(x+1)(x+2)(x+3)(x+4)(x+5)}{(x+a)(x+b)(x+c)(x+d)}=y^2\] diofantikus egyenleteket. Igazoltuk, hogy ha létezik "nagy megoldás", akkor az osztója egy pozitív egésznek, ami csak a paraméterektől függ. A "kis megoldásokra" pedig sikerült a gyakorlatban is használható korlátot adni. Ezen felül az elméleti eredményeket felhasználva algoritmust adtunk konkrét egyenletek összes egész megoldásának meghatározására és ezt a Sage programcsomagban implementáltuk is.
Algebrai görbéken található számtani sorozatok kérdése egy régóta vizsgált számelméleti probléma. Különböző görbék pontjainak \(x\)- illetve \(y\)-koordinátáiból felépíthető hosszú számtani sorozatok vizsgálata ma is aktív kutatási terület. Elliptikus görbék különféle modelljei esetében az eddig talált maximális sorozatok hossza eltérő. Vannak eredmények magasabb génuszú görbék esetében is, illetve Pell-egyenletekre is vizsgálták a kérdést. Mi ebbe a sorozatba kapcsolódunk be, először egy speciális negyedfokú család esetében próbálunk felső korlátot nyerni a maximális sorozatok hosszára. Pontosabban a véges sorozatok esetében a maximumra nyerni egy felső korlátot, mert ahogyan kiderült bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az egyenlet pontjai egy konkrét végtelen számtani sorozatot is tartalmazhatnak. A vizsgálathoz első lépésben numerikus eredményeket gyűjtünk, amelyek alapján próbálunk elméleti eredményeket is igazolni. Az \[ x^4+2x^3y+3x^2y^2+2xy^3+y^4+6x^3+12x^2y+12xy^2+6y^3-x^2+8xy-y^2-28x-28y+22=z^2 \] egyenlet esetében végtelen hosszú sorozat nem léphet fel. Található viszont két nem triviális véges sorozat is: \[ [[-5, -3, -1, 1], [-1, 0, 1, 2]]. \] A \[ 4x^4-28x^3y+77x^2y^2-98xy^3+49y^4+56x^3-276x^2y+476xy^2-280y^3+228x^2-672xy+512y^2+206x-335y+55=z^2 \] egyenletnél az \(x=5t-3\) sorozat esetében mindig megoldásokat kapunk, tehát ebben az esetben kapunk egy végtelen sorozatot. Véges sorozatokból pedig a következő pár megoldás létezik: \[ [[-2, -1, 0], [-6, -5, -4], [-6, -4, -2, 0], [-24, -18, -12, -6, 0], [-23, -12, -1], [-24, -12, 0]] \]
Néhány apró módosítás megtétele után közlésre elfogadták Varga Nórával közös cikkünket a Glasnik Matematicki matematikai folyóiratban.
Az idei évben Szlovákiában került megrendezésre a hagyományos Diofantikus és Kriptográfiai Napok konferencia. Komárnoban a Selye János Egyetem adott otthont a rendezvénynek, melynek keretében 15 tudományos előadást hallgathattunk meg. Én a kutatási témámmal kapcsolatban az algebrai görbéken található számtani sorozatokról beszéltem, pontosabban a Huff görbéken és a Hessian görbéken az egész pontokból álló számtani sorozatokról.
A Fibonacci sorozat igen sok összefüggésben előkerült a tudomány több területén is. A definíciója a következő: \(F_0=0, F_1=1, F_n=F_{n-1}+F_{n-2}, n\geq 2\), azaz a sorozat új eleme az előző kettő összege. Stancliff 1953-ban egy igen érdekes észrevételt tett az \(F_{11}=89\) számmal kapcsolatban: \[ \frac{1}{F_{11}}=\frac{1}{89}=0.0112358\ldots=\sum_{k=0}^{\infty}\frac{F_k}{10^{k+1}}. \] A fenti azonosságot később sokan általánosították, például Long igazolta, hogy \[ \frac{1}{9899}=\sum_{k=0}^{\infty}\frac{F_k}{10^{2(k+1)}} \] és \[ \frac{1}{109}=\sum_{k=0}^{\infty}\frac{F_k}{(-10)^{k+1}}. \] De Weger vizsgálta milyen más rendszerben kapható azonosság, Thue egyenletekre vezette vissza a problémát és Baker-módszer segítségével meghatározta az egész megoldásokat. A megoldásokból adódott, hogy \[\frac{1}{F_1}=\frac{1}{F_2}=\frac{1}{1}=\sum_{k=1}^{\infty}\frac{F_{k-1}}{2^k}\] \[\frac{1}{F_5}=\frac{1}{5}=\sum_{k=1}^{\infty}\frac{F_{k-1}}{3^k}\] \[\frac{1}{F_{10}}=\frac{1}{55}=\sum_{k=1}^{\infty}\frac{F_{k-1}}{8^k}\] \[\frac{1}{F_{11}}=\frac{1}{89}=\sum_{k=1}^{\infty}\frac{F_{k-1}}{10^k}.\] De Weger eredményét sikerült általánosítani tetszőleges bináris rekurzió esetében eljárást adtunk az \[\frac{1}{U_n}=\sum_{k=1}^{\infty}\frac{U_{k-1}}{x^k}\] egyenlet összes \(n,x\) megoldásának meghatározására, ahol \(U_0 = 0, U_1 = 1 \mbox{ és } U_n = PU_{n-1}\pm U_{n-2},\mbox{ ha } n\geq 2.\) Például igazoltuk, hogy \[\frac{1}{U_{10}}=\frac{1}{416020}=\sum_{k=0}^\infty\frac{U_k}{647^{k+1}},\] ha \(P=4.\)
Debrecenben került megrendezésre a "Numeration and Substitution" konferencia július 7 és 11 között. A konferencia nyitónapján délután tartottam előadást Lucas sequences and infinite sums címmel. Az előadásom a júniusi blog bejegyzésben tárgyalt témáról szólt.
Közlésre elfogadták a bináris rekurzív sorozatokkal kapcsolatos végtelen összegekről szóló cikkemet. A júniusi blog bejegyzésben írtam a problémáról részletesebben.
Közlésre benyújtásra került két publikáció, az első az Erdős-Graham probléma egy megoldatlan részével kapcsolatos. Az \[x(x+1)(x+2)(x+3)(x+k)(x+k+1)(x+k+2)(x+k+3)=y^2\] egyenlet esetében a sejtés az, hogy csak véges sok egész megoldás létezik. A másik cikkben Hessian görbék \[H_d:\quad x^3+y^3-dxy+1=0\] esetében adunk felső korlátot az egész megoldásokra, továbbá leírást adunk a Huff görbék \[H_{a,b}:\quad x(ay^2-1)=y(bx^2-1)\] egész pontjairól. Vizsgáljuk az ilyen típusú görbék egész pontjai segítségével felépíthető számtani sorozatokat is.
The following SageMath code computes the integral solutions of the Diophantine equation \(F(x,y)=0\), the algorithm is based on the manuscript Beukers-Tengely.