ÜDVÖZÖLJÜK A NYUGATI-NYÍRSÉG HONLAPJÁN!

Debreceni Egyetem TTK - Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék
..:: Környezeti Informatika c. tantárgy keretében készített weblap ::..



..:: TALAJVÍZ-ADATOK ELEMZÉSE ::..






A Nyugat-Nyírség határait figyelembe véve sajnos a legtöbb kút a szomszédos kistájakhoz tartozik. Csak a kistáj határain belül 8 talajvízkút található: Gávavencsellőn, Kálmánházán, és Nyíregyházán egy-egy kút, Nagycserkeszen kettő, míg Hajdúdorogon három kút adatait elemeztük.

Az értékelést nehezítette, hogy az adatok feljegyzésének kezdete minden kút esetében különböző, és egyedül a 2580-as törzsszámú hajdúdorogi, a nagycserkeszi és a nyíregyházi kutak esetében áll rendelkezésre teljes (1953-tól a 2000-es évekig) adatsor, emiatt nem is lehet messzemenő következtetéseket levonni az adatokból.

A gávavencsellői kút mélysége 1450 mm, a hajdúdorogi kutak 970, 900 és 1020 mm, a kálmánházi 700 cm, a nagycserkeszi kutak 880 és 1220 mm, a nyíregyházi kút pedig 887 mm mély.

Az adatok alapján minden évre kiszámoltuk a kutak átlagos talajvízszintjét.

A talajvíztükör felszín alatti mélysége átlagosan az egyes településeken:

  • Gávavencsellő: 348 mm
  • Hajdúdorog (2580 sz.): 467 mm
  • Hajdúdorog (3456 sz.): 574 mm
  • Hajdúdorog (4493 sz.): 478 mm
  • Kálmánháza: 470 mm
  • Nagycserkesz (1603 sz.): 215 mm
  • Nagycserkesz (4341 sz.): 511 mm
  • Nyíregyháza: 487 mm

 

A legmagasabban tehát Nagycserkesz 1603-as törzsszámú kútjánál, a legalacsonyabban peg Hajdúdorog 3456-os törzsszámú kútjánál állt a talajvíz.











A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az 1995-1996-os években, illetve a 2004-2005-ös években állt a legmagasabban a talajvíz szintje. Ezt összevetettük a csapadékmérő állomások adatsoraival: ezekben az években több csapadék hullott az átlagnál. A csapadék mennyisége és a talajvíz szintje között tehát korreláció figyelhető meg.




Ábrázoltuk a talajvízkutak átlagos vízszintingadozását:



Az ábrát vizsgálva megállapítható, hogy a vízszintingadozás nem számottevő.



Végezetül elkészítettünk a kistáj utolsó két mért évtizedének talavízszint átlagai alapján két darab izobátérképet. Azért ezt a két intervallumot választottuk,mert ebből az időszakból rendelkeztünk a legtöbb mért adattal.



1990-1989
2000-2005


A két térkép alapján megállapítható, hogy míg 1990-1989 között a legnagyobb talajvízmélység a terület közepén volt felllelhető, azóta 2000-2005 közötti időszakban már két nagyobb mélységű terület is kirajzolódik az északi és a déli területeken.



Természetesen elkészítettük az összes talajvízkútra az egyenkénti elemzéseket is, azonban óriási terjedelme miatt nem szándékoztunk feltüntetni, azonban az alábbi linkről elérhető >>> Link

-----
VISSZA