Csapadékelemzés

..:: CSAPADÉK-ADATOK ELEMZÉSE ::..

A kistáj csapadékadatai nem mondhatók teljesnek, egyes évek adatai teljesen hiányoznak, másoknak egy része hiányzik.

Nem tartottuk szükségesnek távolabbi időtartamra vonatkozólag ábrázolni az adatsorokat, mint 54 év. Erre viszont nem minden állomás volt alkalmas: Balsa, Buj, Tiszaeszlár, Gávavencsellő esetében kb. a 20. század közepéig állnak rendelkezésre adatok, Nyíregyházán belül pedig 4 állomáson mértek csapadékot ( Nyíregyháza 1951-1956, Nyíregyháza-Napkor 1993-2005, Nyíregyháza-Reptér 1951-1998, Nyíregyháza-Sóstó 2001-2005), de ezeken belül is vannak hiányosságok, emiatt kihagyjuk az elemzésből. Tiszalök-Lajostanya 1960-1980, Tiszalök-Kisfástanya 1981-1988, Hajdúnánás-Gátőrház 1960-2005 adatsorait rövidségük miatt nem ábrázoljuk.

Téglás, Tiszalök, Újfehértó, Hajdúnánás, Hajdúnánás-Gátőrház, Tiszabercel, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény állomások 1951-2005 közötti adatsoraiból számítottunk éves átlagokat és készítettünk diagramokat, melyekből képet alkothatunk arról, hogyan alakultak a csapadékviszonyok a kistájon belül.

Az 1950-es évek csapadékosabb időszaka után 1960-tól kb. 1974-ig igen nagy ingadozások figyelhetők meg, néhány évben magasabb értékkel. Ezt követően átlagos időszak következett, lassú csapadékcsökkenéssel, az 1990-es évek második fele magas értékeket mutat, ilyen szempontból még a 2004-es és 2005-ös év emelhető ki.

Kiugróan magas csapadékú évek: 1955, ’60, ’66, ’99, 2005.

Tiszalök esetében több kiemelkedő év van, amihez láthatóan erős csökkenések is társulnak a csapadékot illetően. Ezek a nagy ingadozások 1951-től gyakorlatilag 1974-ig jellemzők, innentől mérséklődik a mértéke, majd átlagosan csökkenő tendencia figyelhető meg, 1995-től viszont ismét magasabb csapadékátlagok jellemzőek.

Legcsapadékosabb évek: 1951, ’58, ’70, ’98, ’99.

Újfehértó kissé hiányos adatsorral bír, viszont erősen ingadozó csapadékátlagok jellemzőek már 1960-tól egészen 2005-ig. Kiugróan magas értékek: 1965, ’66, ’70, ’85, ’99.

Hajdúnánás kevésbé ingadozó adatsorral rendelkezik, mint Újfehértó. Meredek emelkedés figyelhető meg 1962-től 1966-ig, ahonnan ismét csökkenő tendencia jellemző. Ezután is folytatódik a hullámzás, de nincsenek erősen kiugró értékek, majd csak 1998-’99-ben.

Tiszabercel esetében több erősebben csapadékos évet is ki tudunk emelni az 54 év során, 1951 és 1970 között több év során is meghaladta a csapadékátlag a 60 mm-t, leginkább 1955, ’65 és ’70 során. Utóbbi 2 évben a 70 mm-t közelítette. Ezen éveket erős csökkenés követte, majd az 1980-at jellemző kiugró érték után kisebb adatokat láthatunk, kisebb eltérésekkel, egészen az 1998-as kiemelkedésig.

Hajdúdorog csapadékadatait szemlélve érdekes szabályosság rajzolódik ki:1952-től csökkenő, emelkedő, csökkenő, emelkedő szakaszok váltogatják egymást. Ez a tendencia végigkíséri szinte az egész ábrázolt időszakot, csak az eltérések különböző nagyságúak. Kiemelkedően csapadékos évek: 1955, ’60, ’66, ’70, ’99.

Hajdúböszörmény esetében 1951 és 1972 között erős ingadozásokkal találkozhatunk a csapadékviszonyokat illetően, mint az ábra is mutatja. A legszárazabb évek: 1961, ’61 és ’92, míg a leginkább csapadékos 1955, ’70, ’80, ’99.

E hét állomás adatainak elemzésével következtetéseket vonhatunk le arról, hogy a kistájon belül milyen csapadékviszonyok uralkodtak 1951-2005 között.

Összességében elmondható, hogy a legtöbb csapadék átlagban az 1955, ’66, ’70, ’80, ’98, ’99 években hullott a kistáj területén, a legkevesebb pedig 1961, ’62, ’71, ’92-ben a 7 csapadékállomás értékei alapján.

A legutóbbi 10 évre vonatkozóan szerettünk volna egy kis képet nyújtani arról, hogy mely állomásokon mérték a legtöbb csapadékot ezen idő alatt, de mivel 1996-ból nincsenek adatok, ezért 9 évet vettünk alapul.

Az ábrázolt időszakban Téglás és Tiszalök mérőállomásának területén hullott a legtöbb csapadék (54 mm), míg 3 állomás esetében ugyanolyan értékekről beszélhetünk (51 mm), Hajdúböszörmény pedig középen foglal helyet 52 mm-el.

Messzemenő következtetések ugyan nem vonhatók le, de megállapítható, hogy Téglás és Hajdúböszörmény, mint magasabb értékekkel jellemezhető állomások, a kistáj déli részén foglalnak helyet.

Az alábbi diagramokon egy összesített adattömbként ábrázoltuk a Nyugati-Nyírség csapadékösszegeit. Az első diagramon éves lebontásban láthatóak a csapadékösszegek, egészen 1900-tól 2005-ig terjedő intervallumban. Sajnos ezek az adatok jelentős hiányosságokat mutatnak, így nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni belőlük, hiszen az állomások észlelési ideje nem esik egybe. Szemléltetés szempontjából, azonban mindenképp hasznos, hiszen az leolvasható a diagramról, hogy körülbelül az 1940-es évektől nőtt a mérőállomások száma, ami az 1950-es évektől tovább szaporodott. Így ezen időszaktól már lényegesen nagyobb bizonyossággal vonhatóak le következtetések. Ezáltal az is leolvasható, hogy egy-egy évtizedben (1950-1980) legkevesebb két olyan év is megtalálható, ahol kiugróan magas a csapadékösszeg. Ez a tendencia a 1980-as évektől kevésbé jellemző, és majd csak az évezred elején lesz ismét látványos.

A második diagram az egyes mérőállomások csapadékösszegeit mutatja. A probléma továbbra is fent áll, hiszen az észlelés kezdődátuma különbözik, viszont megmutatja az egyes mérőállomásokon (az észlelés kezdetétől napjainkig) a csapadékösszeget.

-----