1.10.21.
Nyugati- vagy
Löszös-Nyírség
..::
RÉSZLETES JELLEMZÉS (TÁRSADALOMFÖLDRAJZ)::..
I. Közlekedés: Nagy részén
fél periférikus közlekedési hálózati helyzetű, település nélküli terület.
Középső harmadán átfut az M3-as autópálya rövid szakasza, ÉK-i harmadát metszi
rövid szakaszon a 38. sz. főút és a vele párhuzamos Szerencs-Nyíregyháza
egyvágányú villamosított vasúti fővonal, ill. középső részét a 36. sz. főút.
É-i peremén érintkezik a Nyíregyháza-Balsa közötti keskeny nyomközű vasút, Ny-i
peremén az Ohat-Nyíregyháza mellékvonal rövid szakaszával. Állami közútjainak
hossza 69 km,
amelyből 32km (46%) másodrendű főút. Közútsűrűség 18 km/10 km2,
főútsűrűség 8 km/100 km2. Főút menti településeinek aránya 50%.
Vasútvonalak hossza 16km, amelynek 75%-a villamosított. Vasútsűrűség: 4,1
km/100 km2. Településeinek 50%-a rendelkezik vasútállomással.
Hajózható vízi útja a Tisza 3km-es szakasza a kistáj É-i peremén, ahol a
Gávavencsellő kompátkelőhely a Bodrogközben fekvő Kenézlő felé.
II. Településhálózat: Rendkívül ritkán
betelepült kistáj, 100km2-re mindössze 1 település jut. A
4településből Nyírtelek (2001: 7097fő) városi jogállású, központi helyi
funkciókkal azonban alig rendelkezik. A városi népesség aránya 47,3%. A
külterületi népesség részesedése extrém magas (2001: 22,4%), ami jórészt az
egykor Nyíregyházához tartozó bokortanyák továbbélését jelzi.
III. Népesség: A terület
eléggé ritkásan lakott, a népsűrűség 70fő/km2 (2001). A
népességmaximumot 1960-ban érte el, azóta elveszítette a lakosság kb. 1/5-ét,
de 1990 után ismét stabilizálódott a népességszám (2001: 15 010 fő). A
korszerkezet elég jó, a gyermekkorúak aránya meghaladja a 65 áv felettiekét.
Elöregedő települése nincs. Az iskolázottsági szint alacsony, a diplomások
aránya (2001: 3,6%) mindössze 1/3-a az országos átlagnak, közel 60%-a pedig
legfeljebb az általános iskolát végezte el.
A
vallási megoszlás tarka képet mutat: a legnagyobb közösséget a római
katolikusok alkotják (2001: 45,5%), majd a görög katolikusok következnek
(18,9%), s majdnem azonos reformátusok és az evangélikusok részesedése (11,9,
ill. 11,5%). Az utóbbiak az egykor Nyíregyházához tartozó területen élnek. A
felekezetekhez nem tartozók és az ismeretlen vallásúak aránya együttesen is
alig haladja meg a 10%-ot. Az etnikai összetétel egyszerűbb: a lakosság kb.
95%-a magyar, ezen kívül csak a cigányság érdemel említést (2001: 3,7%).
A
munkaerőpiaci mutatók meglehetősen rosszak: a lakosság gazdasági aktivitása
alacsony, a munkanélküliség viszont magas (2001: 27, ill. 18,8%). A foglakozási
szerkezet sem szokványos: a foglalkoztatottak éppen fele dolgozott 2001-ben a
tercier szektorban, az átlagosnál magasabb az ipari, de különösen a
mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya (37,9, ill. 12,1%). 2007 nyarán a
munkanélküliség (10,4%) több mint másfélszerese az országos átlagnak, a
települések közötti jelentős különbségekkel.
----