Olaszliszka [szerkesztés]
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Olaszliszka | |||
 |
|||
| Légifotó | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Sárospataki | ||
| Rang | község | ||
| Irányítószám | 3933 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1715 fő (2008. január 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 43,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 39,46 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Olaszliszka
|
|||
| é. sz. 48.24290° k. h. 21.43346° | |||
| Olaszliszka weboldala | |||
Olaszliszka község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 57 kilométerre keletre, a Bodrog jobb partján, szőlődombok mellett, a Tokaj-hegyaljai borvidéken.
Tartalomjegyzék[elrejtés] |
Története [szerkesztés]
1239-ben említik először, IV. Béla magyar király egyik levelében, LYSKA néven. IV. Béla olasz – más forrás szerint vallon [2] – szőlősgazdákat telepített a környékre, innentől Olaszliszka a neve. A betelepült szőlőművesek a Burgundia nevű falurészben éltek.
A település és határa ekkor királyi birtok volt, 1243-ban azonban a király a szepesi prépostságnak adományozta. 1320-ban Károly Róbert király szabad piacot engedélyezett az ekkor már Liszka Olaszi néven említett településnek.
1466-ban Mátyás király városi rangra emelte Liszka Olaszit, évi három szabad vásárt engedve neki.
A török idők [szerkesztés]
A település a török hódítás idején, a 16. és 17. században rendkívül nehéz helyzetbe került geopolitikai helyzete miatt: pont azon a területen feküdt, ahol az országon osztozó három hatalom érdekei ütköztek.
Szapolyai János, aki a mohácsi csatavesztés után az ország keleti felében uralkodott, 1530-ban vámmentességet adott a városnak és 12 mérföldes körzetének. 1538-ban a várost és vidékét a váradi béke a Habsburg I. Ferdinándnak, Ausztria és Magyarország nyugati fele uralkodójának juttatta.
1546-ban a város határában ütközet zajlott, Serédy Gáspár és Perényi Péter hadai közt. A környékért folyt a harc a nyugati és a keleti királyság közt, végül 1560-ban a Habsburg-párti Schwendli Lázár elfoglalta és a tokaji vár birtokaihoz csatolta a várost. Hamarosan azonban az észak felé előrenyomuló törökök elpusztították.
1567-ben a szepesi prépostság visszakapja mint birtokát. 1601. szeptember 2-án Rudolf megerősítette a Mátyástól kapott kiváltságokat és hozzájuk még pallosjogot is adott a városnak. 1606-ban a bécsi béke alapján Bocskai István fejedelem uralma alá került a város.
A városban 1831-ben, majd később még egyszer, 1871-ben kolerajárvány pusztított. Olaszliszkán 1848. október 4-én átvonult a szabadságharc zempléni önkéntes zászlóalja és sokan csatlakoztak hozzá.
Népcsoportok [szerkesztés]
A településen a lakosságnak 80%-át magyar, a 20%-át cigány származású [3] emberek alkotják. Ezenkívül 2 ruszin is él a településen.
Látnivalók [szerkesztés]
Gótikus templom [szerkesztés]
- Gótikus stílusú temploma 1332-ben épült a Nagyboldogasszony tiszteletére, a 19. században barokk formát kapott. [2]
A magyar templomok közt különlegesnek számító tornya 1632-ben készültm katonai őrtoronynak. (Az építő, az eperjesi Stenczel Dániel munkájáért 400 forintot és 20 köböl búzát kapott.) A toronyban két harang van, delente megkonduló nagyharang másfél tonnát nyom. A harang pajzsán lévő felirat szerint a 17. század legnevesebb harangöntője, az eperjesi Georg Wierd készítette 1633-ban.
Más látnivalók [szerkesztés]
- Kőhíd
- Kossuth Emlékház
- Zsinagóga
- Református templom (1784 és 1787 között épült).
- A „Traktér” ötszáz éves épület, eredetileg a terebesi pálos szerzetesek kolostora, a 17. században a királyi dézsmaszedők lakhelye, a 18. században postaállomás és vendégfogadó.
Környező települések [szerkesztés]
Szegilong (3 km), Vámosújfalu, a legközelebbi városok: Sárospatak és Szerencs (kb. 18 km).
Érdekességek [szerkesztés]
- A templomot 1772-ben kirabolták. A monda szerint az arany kegytárgyakat a rablók a Bodrogba rejtették, de felemelkedtek a víz színére és így megtalálták őket. Az eset emlékére kőkeresztet illesztettek a sekrestye falába.
- 1805. december 5-én egy éjszakát Olaszliszkán pihent a Szent Korona, amikor Pozsonyból Napóleon közelgő seregei elől Keletre, Munkácsra menekítették.
- A liszkai közhit szerint itt született 1802. szeptember 19-én Kossuth Lajos (és nem a hivatalosan születési helyének tartott Monokon, ahol csak anyakönyvezték), miközben apja, várandós feleségével úton volt haza Monokra a sátoraljaújhelyi tiszti értekezletről.
- Tokaj hegyalja egyik legnagyobb szőlő termelő területe.
Híres emberek [szerkesztés]
- Friedländer Herman, az „olaszliszkai csodarabbi”, aki 1920 nyarán tanácsaival dúsgazdaggá tett egy svájci tőzsdei spekulánst.
- Csiky Tibor szobrászművész
- Varkoly László képzőművész (szül. 1960 02. 16. Olaszliszka) a 80-as évek képzőművészetének jelentős alakja.
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
Képgaléria [szerkesztés]
 |
 |
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Olaszliszka honlapja
- Európai borutak portál
- A Vendégváró oldala a településről
- Légifotók Olaszliszkáról
- Olaszliszka megújult alternatív honlapja
