procedure Fgv51(var a:int64; var b:int8; val X:string; val Y:string);

Input adatok: Két sztring ( X és Y )     ill.   két elöjeles egész ( a és b ).
Output : Fenti egészek és egy sztring - Z

A változatok leírásában használtuk a következö jelöléseket:

i --> a % 64 ill. ii --> abs(i)

j --> b % 64 ill. jj --> abs(j)

1. Z = MIN(X,Y)+R(X) ;

2. Z = M(Y,ii+PN("ba",X)) ;

3. Z = T(MIN(X,Y))+D(Y,"e") ;

4. Z = "-"+M(DC(Y,X),ii)+"-" ;

5. Z = MIN(X,T(Y)) ;

6. Z = R(X)+T(Y) ;

7. Z = X+R(T(Y)) ;

8. Z = R(Y)+M(X,jj) ;

9. Z = MIN(X,Y)+R(X) ;

10. Z = M(X,ii+PN("az",Y)) ;

11. Z = T(MAX(X,Y))+E(X,i,2) ;

12. Z = "-"+DC(Y,E(X,3,i))+"-" ;

13. Z = MIN(X,E(T(Y),i,jj)) ;

14. Z = R(X)+T(E(Y,-5,i)) ;

15. Z = X+R(T(Y)) ;

16. Z = MIN(X,T(Y))+R(X) ;

17. Z = M(E(X,-4,PN("az",Y)),ii) ;

18. Z = T(R(Y))+D(Y+X,"ezt") ;

19. Z = M("^"+DC(X,Y),ii)+"-" ;

20. Z = MIN(R(X),T(Y)) ;

21. Z = E(X+Y,L(R(X)),ii) ;

22. Z = M(X,L(R(E(Y,1,ii)))) ;

23. Z=H(R(X),L(X)/2,jj,T(Y));

24. Z=H(X+Y,-L(R(X)),j,””);

25. Z=H(T(X),j/8,i,R(Y));

26. Z = R(X)+D(Y,M(E(X,i,1),2)) ;

0. Z = X+R(T(Y)) ;
1. Z = MIN(X,T(Y))+R(X) ;
2. Z = M(E(X,-4,PN("az",Y)),ii) ;
3. Z = T(R(Y))+D(Y+X,"ezt") ;
4. Z = M("^"+DC(X,Y),ii)+"-" ;
5. Z = MIN(R(X),T(Y)) ;
6. Z = E(X+Y,L(R(X)),ii) ;
7. Z = M(X,L(R(E(Y,1,ii)))) ;
8. Z=H(R(X),L(X)/2,jj,T(Y));
9. Z=H(X+Y,-L(R(X)),j,””);

1. b = j*i+L(R(Z)) ; FOR{a*=Z[.]}

2. b = i+L(X) ; FOR{a+=b*X[.]};

3. b = max(i,j)+PP("j",Z) ; FOR{a%=L(Z)+99+X[.]}

4. b = i*j ; FOR{a*=PN(E(Y,j,1),X) }

5. b = L(M(R(Z),i))+j ; FOR{a*=X[.] & Z[.]}

6. b = i+j+L(X+E(Y,j,2)) ; FOR{a*=X[.] | Z[.]}

7. b = j+i-L(MAX(Z,Y)) ; FOR{a*=X[.] ^ Z[.]}

8. b = max(i,j)-min(i,j) ; ; FOR{Z+=E(X,PP(X[.],Y),1)}; a=L(Z)

9. b = L(E(Z,i,j)) ; FOR{a+=X[.] & Z[.]}

10. b = j+L(E(Z,j,3)) ; FOR{a%=X[.] * Z[.]+L(Z)+999}

11. b = min(i,j)+PP("a",Z) ; FOR{a-=(X[.] ^ Z[.])*98765}

12. b = i+j ; FOR{a+= b*PN(Y[.],X) }

13. b = L(M(Z,i))+j ; FOR{a+=j*X[.]+Z[.]}

14. b = i+j+L(R(X)+Y) ; FOR{a-=ii*Z[.]}

15. b = j+i-L(D(Z,E(X,2,i))) ; FOR{a|=Z[.]*(X[.]**3)}

16. b = j-i+L(E(Z,-L(Z),j)) ; FOR{a%=888+X[.]*Z[.]}

17. b = j+L(X) ; FOR{Z+=Z[PP(X[.],Y)]}

18. b = min(i,j)+PP(E(X,2,3),Z); FOR{a+=Z[.]*ii}

19. b = i-j ; FOR{a*= Z[PP(Y[.],X)]}

20. b = L(E(Z,i,j)) ; FOR{a-=b%Z[.]}

21. b = i+j+L(MIN(X,Z)) ; FOR{a*=b%Z[.]}

22. b = j+i-L(MIN(Z,Y)) ; FOR{a+=(b+X[.])*Z[.]}

23. b=b*L(Z); FOR{a-=(X[.]+Y[.])*Z[.]};

24. b=b+L(X)*L(Y); FOR{a%=Z[.]**3}

25. b=b-L(X)**5; FOR{a*=(Z[.]-X[.])+32}

26. b = i+j+min(L(X),L(Y),L(Z)) ; FOR{a-=(Z[.]-Y[.])*X[.]}

0. b = j+i-L(MAX(Z,Y)) ; FOR{a*=X[.] ^ Z[.]}
1. b = j+i-L(D(Z,E(X,2,i))) ; FOR{a|=Z[.]*(X[.]**3)}
2. b = min(i,j)+PP(E(X,2,3),Z); FOR{a+=Z[.]*ii}
3. b = L(E(Z,i,j)) ; FOR{a-=b%Z[.]}
4. b = i+L(X) ; FOR{a+=b*X[.]};
5. b = i+j+L(X+E(Y,j,2)) ; FOR{a*=X[.] | Z[.]}
6. b=b*L(Z); FOR{a-=(X[.]+Y[.])*Z[.]};
7. b = j*i+L(R(Z)) ; FOR{a*=Z[.]}
8. b = min(i,j)+PP("a",Z) ; FOR{a-=(X[.] ^ Z[.])*98765}
9. b = i+j+L(R(X)+Y) ; FOR{a-=ii*Z[.]}

Az egyes változatok leírásánál az alábbi függvényekre is hivatkoztunk:

(Karakterek indexelése: 0, 1, 2, … hossz-1, ill. negatív indexek a sztring végéröl való visszafelé számlálást jelölik. Pl. X=„körtefa” esetén: X[1]=”ö”, X[3]=”t”, ill. X[-1]=”a” és X[-3]=”e”. )

• Sztring hossza: L("alma") -> 4

• Két sztring összefûzése: "abc"+"123" -> "abc123"

• Egy sztring redukáltja: R("abbaaacbb") -> "abacb"

• Egy sztring tükrözöttje: T("abbcb") -> "bcbba"

• Részsztring törlése: D("cababagbfaba","aba") -> "cbagbf"

• Karakterek törlése: DC("cababagbfaba","aba") -> "cgf"

• Sztring többszörözés: M(X,n) -> X+M(X,n-1) , és M(X,0) -> "" ill. M(X,-n)->””

• Minta illeszkedés pozíciója: PP("ez","ebben") -> -1  ; PP("",X) -> -1 (-1 jelentése: nincs illeszkedés)
                                           ill. PP("az","Azaz, most aztan") -> 2

• Minta illeszkedés száma: PN("az","Azaz, most aztan") -> 2  ;  PN("",X) -> 0 (itt a 0 jelenti, hogy nincs illeszkedés)

• ABC rendes összehasonlítás: MIN("alma","korte") -> "alma"
                                                ill.   MAX("alma","korte") -> "korte"

• Részsztring kiemelése :
      E("korte",1,1) -> "o" ; E("",i,j)->"" ; E("korte",-4,3)->"ort" ; E(X,i,negatív_szám)->””
      E(X,L(X)+poz_szam,i)->E(X,-(L(X)+poz_szam+i),i)->"" ; E("korte",-2,8)->"te" ; E("korte",-8,5)->"ko"

• Részsztring helyettesítése:
      H("korte",1,1,”-Ezzel-”) -> "k-Ezzel-rte" ; H(X,n, negatív_szám, Y)->X
      H(„körte”,3,0,”-Ezzel-”) -> "kör-Ezzel-te”;

• Karakter kiemelése:
      X[i]->E(X,i,1) vagy '\0' (az 0 ASCII kódú karakter), ha E(X,i,1)="";
     Pl. X="korte" esetén: X[1]->"o" ; X[-2]->"t" ; X[8]->"\0" ; X[-7]->"\0"
  

• a**n -> a-nak a n-edik hatványa (Egész kifejezésekben a karaktereket pozitív egészként értelmezzük)

• FOR{...Z[.]....} : Az adott utasításokat ciklusban kell végrehajtani, kezdve Z[0]-val és befejezve Z[L(Z)-1]-nél.
     FOR{...Z[.]...X[.].} : Mindkét sztring összes karakterén végig kell menni, az elöbb szereplö (itt Z) hajtja a külsö ciklust.
     (Részkifejezéseket végeredmény típusának megfelelöen kell kezelni.)